FEJLESZTŐ NEVELÉST-OKTATÁST VÉGZŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA

betűméret módosítása

 

A fejlesztő nevelésben, oktatásban a tanulóknak a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történő csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt.  A csoportok maximális létszáma 6 fő. A fejlesztő nevelés, oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő nevelés, oktatás a SNI gyerekek óvodai és iskolai nevelésének irányelve alapján, a 32/2012 EMMI rendeletet alapul véve, továbbá a Rehabilitációs és Pedagógiai Programunk és a tanév helyi rendjét meghatározó éves Munkatervünk mentén történik. A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.
A tanuló fejlődését a nevelőtestület félévkor, továbbá a tanítási év végén szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

A fejlesztő nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók:
A súlyosan és halmozottan sérült tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve meghatározza a súlyos és halmozott fogyatékosság fogalmát.

A fejlesztő nevelés, oktatás célja:
A köznevelésben való részvétel lehetőségének a biztosítása. A súlyosan, halmozottan sérült tanulók fejlesztése, nevelése, gondozása. Hosszú távú célunk, hogy tanulóink felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.

A fejlesztő nevelés, oktatás feladata:
Olyan környezet biztosítása, amely a tanuló testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti. A normalizáció és a participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során. A környezet megismerésének elősegítése. Az énkép, önismeret kialakulásának segítése. Az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása. Testi és lelki egészség biztosítása, jó testi - lelki közérzet megteremtése. Segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során. Esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása.

Pedagógiai szakaszok:
Bár a fentiekben kifejtettük, hogy fejlesztő nevelésünk, oktatásunk évfolyamokra nem tagolódik, hanem az egyéni fejlettség aktuális szintjére épülő fejlesztési folyamatról beszélünk - a klasszikus fejlesztő iskolai szakaszokat a következőkben bemutatjuk: 

Bevezető szakasz: 6-9 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség- és képességfejlesztésének kezdeti szakasza. A természeti-társadalmi környezet elemi szintű megtapasztaltatása a fejlesztési területeken (szocializáció, megismerő funkciók, kommunikáció, mozgás, munkatevékenység) keresztül. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók elsősorban az érzékelésen-észlelésen és a mozgáson keresztül tudják birtokba venni a világot. E készségek során a meglevő képességekből indulnak ki, a fejlesztések során tehát erre építünk.

Alapozó szakasz: 10-14 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség- és képességfejlesztésének alapozó szakasza. A szűkebb és tágabb környezet megismertetése során önálló cselekvésre ösztönzi a tanulókat, amely elősegíti a megismerő funkciók fejlődését.

Fejlesztő szakasz: 15-16 (23) éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség- és képességfejlesztésének szakasza.